Holnapután lesz a nap. A választási nap. Nagy érdeklődés nincs, mert ugyan a politikai agitátorok csúcsrajáratott üzemmódban működnek, a közvélemény döntő részét nem érdekli a választás, fejünk fölött döntenek rólunk – nélkülünk. Nem véletlenül szólalt meg Sólyom László, aki a Fidesz és az Mszp ellen érvelt - értelemszerűen az Lmp-re irányítva a figyelmet, a fasisztoid Jobbiktól nem eléggé elhatárolódva - mindenesetre a kisebbik-nagyobbik rossz példájával azt az érzésünket erősítette, hogy ennek az egész politikai garnitúrának nincs már erkölcsi alapja a politikai közbizalom elnyerésére.
És ha olyanok jönnek, akiket mondjuk szakmai vagy szakpolitikai alapon mérlegelve nem is tartanánk megfelelően profinak, a pofátlanság-mércéjük mégis még jó értéken áll. Elég ennyi? Ha tudnánk, ha lenne róla reális fogalmunk, hogy mennyi értékes évet, mennyi értékes aranyat szórtak el ezek a jobb-bal-jobb majmok, mennyi lehetőséget daráltak be a saját és haverjaik zsebébe, az ország, a társadalom, a nép ellenére, legkisebb kétségünk se lenne, hogy azt kell mondanunk, elég volt mind a két rablóbandából.
Én például azt mondom, a legjobb forgatókönyv az lenne, ha a fidesz 30 % körülig jutna el a nagy béke-rezsiharc füstjében, az mszp szépen visszaszorulna, és elkezdődne az lmp felépülése.
Én annak nem drukkolok, de teljesen egyértelmű, hogy maximum 2 éve van ennek a fidesznek a továbbiakra, és akkor bizony kemény helyzet lesz. Rohannak a bukásba, és annyira buták, hogy még ezt se képesek felfogni. Ahol minden döntéshozót csak a hülyeségének meg a seggnyalásának a szitáján szűrnek át, ott nincs fejlődés, nincs termelés, nincs munka, ott mindennek csak a látszata van, az fújódik statisztikákban meg sikerpropagandában, mígnem kidurran és maga alá temeti az egész rendszert.
Hogy akkor hova rohan Orbán meg a szíjgyártói nem tudom, remélem ki is tiltják Európából az egész lószerszámos társaságot, dehát úgyis annyira vágynak keletre, menjenek, minél hamarabb.