Minket 60 valahányban születetteket rettent meg igazán a Fidesz gátlástalan politikai (le)szereplése, cinikus és aljas kommunikációs porhintése, egyre átlátszóbb píárra és reklámra idomított bohóckodása, ami mögött kezdjük sejteni szorongással, semmi más nincs, mint egyes zsebek kitömése. És a kettteseké meg a hármasoké, a lényeg, hogy akolból bégessen, semmi más nem számít.
"A teljesítmény pártrokonszenv mögé nyomása eszi ki az egészséges társadalom és gazdaság gyökerét." Erre körülbelül a 70-es évek elejére jöttek rá Kádárék...
Sajnos azt látjuk, hogy a legrémisztőbb kommunista csinovnyikok emlékképe köszön vissza mára már a legtöbb fidesz-arc láttán. Csak a főneveket cseréljük ki, és ugyanott vagyunk, mint a 80-as, 70-es sokszor az ötvenes években. Rémülten kérdezgetjük: kik ezek? Ez a rendszerváltó fiatal nemzedék színe-java? Milyen rendszert milyenre váltottak ezek? Gondolkodjunk csak egy kicsit... A Fidesz története mégiscsak az akkori Demokratikus Ellenzék liberális vonalából eredeztethető. Ezt valahogy olyan keveset mondják mostanában, amikor a szocialista egyenlő lett a liberálissal, pedig akkor, amikor még a fidesz is liberális volt, éppen fordítva működött, a csökött ál-történelmi konzervatív MDF tette magát folyamatosan olyan dolgokkal nevetségessé, mint amiket most a fidesz nap, mint nap elénk tesz - kötelezővé tesz. Csak akkor valamennyire mégiscsak érzékelte Antall, hogy mi jön vissza a reakciókból. Ugyanez Orbánra nem mondható el, valahogy teljesen belevakult a talpnyalói meg ideológia csinálói meséjébe. Ez tragikus, mert arra a következtetésre sarkall minket, hogy azt higgyük, a kádári szocializáció idáig ér, hogy ők se tudnak szabadulni ebből a "megjavítjuk a népet, ha tetszik neki, ha nem" szocialista dogmából. Igen, ennek ellentéte a liberalizmus, ha még föl lehet tenni ilyen izmus-azonosítókat, és talán valamiféle nemzeti liberalizmust kellene elővezetni annak a néhány még tisztán maradt politikusnak, akik megmenthetnék a mai ötvenesek becsületét, gondolok itt Tölgyessyre, Sólyomra leginkább, de Bod Péter Ákosra is, mert nagyon elkeseredett nemzedéket termel ez a fidesz arrogancia és a mi gyerekeink szaladnak nyugatra, talán nem kis mértékben a csalódottságunkat látva-élve.
De nem nagyon bízom én se ezekben, szerintem amíg jövőre összerogy ez az undorító pártállami rendszer, amit már egyszer kidobtunk a történelem szemétdombjára, még rengeteg kártevést tesz rajtunk, még rengetegszer gondolunk rémülten arra, hogy ez a mi korosztályunk teljesítménye, és nem sok minden fordíthat minket optimistább társadalmi perspektívába...
